Fehér gólyáink lassan útra kelnek Afrikából

A március-április fordulóján hazaérkező gólyák időbeosztása igen „feszített”: alig több mint 4 hónapjuk van, hogy fészket találjanak vagy építsenek, párt találjanak, és felneveljék fiókáikat. Őszi vonulásuk már augusztus 20-tól elkezdődik. A tavasszal megérkező szerencsés párok, akik találnak maguknak fészket, pár napos „tatarozás” után nekiállhatnak a tojásrakásnak, amelyek viszont költőhely nélkül maradnak, a lakosság segítségére szorulnak.

Azokon a helyeken, ahol szeretnénk megtelepíteni a fehér gólyákat, a madarak megérkezése előtt kell kihelyezni a fészektartó és magasító gólyakosarakat. A nagytestű madarak előszeretettel költenek a települési vezetékhálózat tartóoszlopain, ez pedig megfelelő talapzat nélkül számos veszélyt hordoz magában. Éppen ezért az eszköz nem csak új fészkelőhelyként jöhet számításba, ennél is fontosabb alkalmazási módja az áramütés-veszélyes fészkek kiemelése, ami engedélyköteles és csak szakember végezheti. Ha a kosarat május-júniusban (vagy később) tesszük ki, akkor a madaraknak esélyük sem lesz ezen az új helyen a kirakás évében sikeresen költeni.

A lassan mögöttünk hagyott tél egy másik, szintén a gólyákkal kapcsolatos természetvédelmi problémára is felhívta a figyelmet: a fehér gólya ugyan vonuló madár, számos példánya dönt úgy, hogy a kimerítő repülés helyett inkább itthon vészeli át a hideg időszakot. Ezek az állatok a be nem fagyó vizeket, a táplálékállatokban (pl. pocokban) gazdag földeket keresik, vagy ez emberek közelében húzzák meg magukat, így etetéssel bárki hozzájárulhat túlélésükhöz. A telelő gólyák hosszabb-rövidebb időszakokra el is kóborolhatnak megszokott helyükről. Fel kell készülnünk arra, hogy a klímaváltozás hatására egyre több gólya dönt majd a maradás mellett és az olyan hideg időszakokat, mint amilyen az elmúlt két hétben is volt, csak a mi segítségünkkel élhetik túl.