Kiszáradás és túláradás fenyegeti a Holt-tengert

A tenger északi medencéjének vízszintje közel 1,2 méterrel csökken évente, nagyrészt a beömlő Jordán folyó vízhozamának megcsappanása miatt. A magasabban fekvő déli rész szintje eközben évi mintegy 20 centiméterrel emelkedik. Ez utóbbinak kiváltó oka a jelentős ipari tevékenység, nevezetesen az értékes ásványi anyagok kitermelése. A vizet párologtató medencékbe juttatják, ahol a párolgás és az ásványi anyagok kivonása után több millió tonna só marad vissza, és ez okozza a vízszint emelkedését.

Az ásványi anyagokat világszerte exportálják, többek között trágya, kozmetikai cikkek, autók és laptopok előállításánál hasznosítják őket. A tó duzzadása azzal fenyeget, hogy öt-tíz éven belül elönti a déli parton sorakozó szállodákat - magyarázta Alon Tal, a kormány által megbízott egyik kutató.

Az ország turisztikai és környezetvédelmi minisztere támogatja Tal legdrágább javaslatát, egy kétmilliárd dolláros (366 milliárd forint) komplex beruházást, amelynek keretében futószalagon szállítanák át a déli részen felgyülemlett sót a tenger északi végébe. A tárcavezetők azt követelik, hogy az ásványi anyagokat bányászó, többmilliárd dolláros forgalmú Dead Sea Works Ltd. fizesse ki a számlát a szennyező fizet elve alapján. A cég részben hajlandó is erre, jelenleg a vállalt részről tárgyal a kormánnyal, amelynek azonban még magára a projektre is végső áldását kell adnia.

Az ipari tevékenység és a tenger viszonya ambivalens. A most kiömléssel fenyegető déli rész néhány évtizeddel ezelőtt közel teljesen kiszáradt, és csak a vegyi cégek beavatkozása mentette meg ettől. A Dead Sea Works az 1960-as években 16 kilométeres csatornát ásatott, amelyen át sós vizet pumpáltak át az északi részről. A déli rész ekkor alakult át párologtató medencék hálózatává, a hotelek is ilyen medencék partjain sorakoznak. Az északi rész eközben éppen az ellenkező problémával, a kiszáradással küzd.

A Világbank jelenleg tanulmányoz egy több évtizedes javaslatot, amely szerint a Vörös-tengerből pótolnák a vizet egy több mint 160 kilométer hosszú csatornán keresztül. A jelentős költségek - becslések szerint akár 15 milliárd dollár -, valamint a megjósolhatatlan környezeti mellékhatások miatt azonban kevéssé valószínű, hogy a projekt a közeljövőben megvalósulhat. Izrael eközben komoly erőfeszítéseket tesz, hogy a Holt-tengert elismerjék a világ egyik természeti csodájaként. A kormány nemrég jelentette be, hogy 2,5 millió dollárt (460 millió forint) áldoz a tó "marketingjére" egy novemberben lezáruló nemzetközi pályázaton, amelyen a világ hét új természeti csodáját választják meg. A siker a kabinet reményei szerint segíthet ráirányítani a figyelmet a tó megmentésének fontosságára.

A 810 négyzetkilométeres sóstót "a világ legnagyobb természetes gyógyfürdőjének" is nevezik. Ásványkincsei az ókor óta keresettek: a régi egyiptomiak az itt bányászott természetes aszfaltot felhasználták a múmiák bebalzsamozásánál, Kleopátra pedig állítólag bőrfiatalító hatású sóival és iszapjával kényeztette magát.

A Holt-tenger ma Izrael egyik fő idegenforgalmi vonzerejének számít: az országot tavaly felkereső 3,45 millió turista fele ellátogatott ide, közel 200 ezren pedig az éjszakát is ott töltötték a 4 ezer szállodai szoba egyikében. A helyiek is gyakran megfordulnak a vidéken: 2010-ben több mint 630 ezren töltöttek ott vendégéjszakát. A turizmusból származó teljes bevétel tavaly elérte a 300 millió dollárt (55 milliárd forint), az ágazat ráadásul több ezer embernek ad munkát egy olyan régióban, amely viszonylag kevés elhelyezkedési lehetőséget kínál.