Szerzői jogok

A StudioSimple Kft. www.zoldmod.hu cím alatt honlapot működtet, amely honlapra saját készítésében és gondozásában, szerkesztésében információkat tölt fel, cikkeket, tanulmányokat, mint publicisztikai műveket telepít és frissít, fényképeket készít és képekből álló gyűjteményes műveket tesz fel és szerkeszt, amelyek mind a StudioSimple Kft. tulajdonában álló szellemi termékek egyedileg és összességükben.

A fent írt szellemi terméke tekintetében a felhasználási, használati jogot a StudioSimple Kft. nem engedte át harmadik személynek.

A StudioSimple Kft. szellemi terméke az 1999. évi LXXVI. sz. tv.(továbbiakban: Szerzői jogi tv.) alapján védelemben részesül:

" 1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, i) a fotóművészeti alkotás, p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. (3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.”

A fent írt honlap impresszuma szerint egyértelmű, hogy a StudioSimple Kft. alkotta a fent meghatározott szellemi termékeket, amelynek StudioSimple Kft. a szerzője, ezért a Szerzői jogi tv. szerint védelem illeti meg:

" 4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).”

" 9. § (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilletik a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége.”

Tehát StudioSimple Kft. jogosult rendelkezni a szellemi termék felhasználása tekintetében is, mivel a szerző jogosult művével rendelkezni, de ezen rendelkezés is csak a Szerzői jogi tv. 9.§ (3-6) bekezdése előírásai szerint valósulhat meg.

„(3) A vagyoni jogok - a (4)-(6) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet. (6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerző - a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában - a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.”

A rendelkezési jog felhasználási szerződéssel valósulhat meg, azaz más csak akkor lesz jogosult StudioSimple Kft. szellemi termékét a továbbiakban hasznosítani, ha StudioSimple Kft.-vel felhasználási szerződést köt.

" 42. § (1) Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.”

A felhasználási szerződéssel kapcsolatban a Szerzői jogi tv. 45.§ (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a felhasználási szerződést írásba kell foglalni.

Más csak akkor jogosult StudioSimple Kft. szellemi termékét felhasználni, ha betartja a Szerzői jogi tv. 46.§ rendelkezéseit:

" 46. § (1) A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte.”

A felhasználási szerződésre az alábbi szabályok is irányadók, amelyek a StudioSimple Kft. érdekeit és védelmét szolgálják:

" 42. § (3) Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

43. § (3) A felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és a felhasználás meghatározott mértékére.

44. § (2) A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási engedély érvényesen nem adható.”

A fent írtak alapján StudioSimple Kft. a szellemi terméke tekintetében szerzőnek minősül és ezért szerzői jogi védelem illeti meg a fent írtak alapján. Ha a StudioSimple Kft. és más személy között StudioSimple Kft .szellemi terméke egészben vagy részben történő felhasználása tekintetében megállapodás nem született, úgy tehát StudioSimple Kft. és más személy között nincs- a jogszabály által megkövetelt – írásba foglalt felhasználási szerződés, így annak hiányában más személy a szellemi terméket használni nem jogosult sem részben sem pedig egészben. Ha pedig mégis használja úgy jogsértést követ el, amelynek jogkövetkezményei a következők a Ptk. szerint:

" 86. § (1) A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll.

87. § (1) Akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik - a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül - a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja.

84. § (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;

d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő

e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. (2) Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat. (3) E szabályok irányadók akkor is, ha a jogsértés tilos reklám közzétételével történt.”

A fentieken túl büntető jogi jogkövetkezményekkel is számolhat a szerzői jogot megsértő személy:

"Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése 329/A. §(1) Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogi törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja….”

A Szerzői jogi törvény is meghatároz jogkövetkezményeket a következők szerint:

" 94. § (1) Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

b) követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;

d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;

e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;

f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.

(2) A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.

(3) A szerző az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, akinek szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették.

(4) A szerző az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, aki

a) kereskedelmi mértékben birtokolta a jogsértéssel érintett dolgokat;

b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat;

c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez;

(10) A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti a határozatnak a jogsértő költségére történő nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő közzétételt.”

A fent írtak alapján megállapítható, hogy a szellemi termék igen széleskörű védelem alatt áll, amely védelem polgári jogi és büntetőjogi eszközöket is magában foglal és számos jogkövetkezményt fűz a jogosulatlan felhasználás tényéhez, így a szerző engedélye nélküli felhasználás legszélesebb formáját kizárja vagy korlátozza és ha még a szerző hozzá is járul műve felhasználásához, akkor is csak úgy lehetséges, hogy a forrást a szerző megjelölésével fel kell tüntetni.

Szabad felhasználás esetei

33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően.

(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

(3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.

(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.

A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

A weblap, illetőleg a cikkek részletét a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével változtatás nélkül bárki idézheti.

Az oldalainkon olvasható tanulmányok, cikkek szerzői a művekben olvasható eltérő rendelkezések hiányában műveik többszörözését az alábbiak szerint engedélyezik:

• letöltés útján történő többszörözés kizárólag a mű elolvasása végett;
• személyes használatra történő kinyomtatás vagy rögzítés háttértárolóra;
• semmilyen formában sem engedélyezett a művek többszörözése vagy tárolása elektronikus adattárban.

Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

Szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső - a felhasználásra irányuló műszaki folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli - időleges többszörözése (caching és browsing), ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye

• az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy
• a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett felhasználását.

A fent írtak okán tehát a jogosulatlan felhasználók vagy hagyják abba a jogellenes felhasználást vagy pedig kérjenek arra engedélyt a szerzőtől és fizessék meg annak ellenértékét a szerző, azaz a StudioSimple Kft részére és a felhasználás során tüntessék fel a StudioSimple Kft -t mint forrást és szerzőt.

Budapest, 2010.03.31.